25 ÉVVEL EZELŐTT ...

25 évvel ezelőtt, 1992. november 6-án tudományos munkásságának fontos állomásához érkezett Orosz László gimnáziumi tanár, irodalomtörténész. A hírös város ismert és szeretett Katona-kutatója Utak a Bánk bánhoz című értekezésének nyilvános vitáját Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkari tanácstermében a Tudományos Minősítő Bizottság előtt sikeresen tartotta meg, s ezzel kandidátusi címet kapott. 
Orosz László fő kutatási területe a felvilágosodás és a reformkor magyar irodalma, elsősorban Katona József és Berzsenyi Dániel munkássága volt. Jókai Mór, Kazinczy Ferenc, Berzsenyi Dániel és Katona József több művének kritikai kiadását rendezte sajtó alá, illetve látta el kísérő tanulmányokkal és jegyzetekkel. Részt vett az Akadémiai kiadó 6 kötetes A magyar irodalom története című könyvének létrehozásában, illetve a Magyar irodalmi lexikon és az Új magyar irodalmi lexikon szerkesztésében. A város nagy szülöttéről gyakran tartott előadást, így például épp 20 évvel ezelőtt, 1997. november 6-án a megyei könyvtárban, a Katona József Társaság, a Forrás és a Katona József Könyvtár közös rendezvényén is ő beszélt Katona írásairól.
(Solti Kálmán jegyzete 2017. november 6-án. A fénykép nem az ELTE-en, hanem a kecskeméti Katona József Gimnáziumban készült, a fotós egyelőre ismeretlen.)

VÉGTELEN

Július 13. Apám ma lenne 92 éves. Akik eljöttek tavaly a temetésére, emlékül egy apró könyvecskét vihettek magukkal, 1951-ben készült versfordításainak hasonmás kiadását. Az írógéppel írt „irkafűzéssel” összekapcsolt kéziratlapokat nem sokkal a halála után találtunk meg. 1951 karácsonyán ajándékozta meg vele anyámat. Én persze nem emlékezhettem az ajándékra, mert két hónapos voltam, a testvérem még kevésbé, hiszen csak tíz évvel később született meg. Latin, olasz, német és francia versek voltak a lapokon, ezt a négy nyelvet ismerte olyan szinten, hogy fordítson is belőlük. Néhány hete, amikor a kecskeméti lakást ki kellett ürítenünk, egy másik füzetke is előkerült. A címe Átdolgozott fordítások. 1951 – 2005. A régi füzet olasz verseit írta át. Dante, Petrarca, Poliziano, Leopardi, Carducci, D’Annunzio, Novaro. 1951-ben még nem járhatott Itáliában, később azonban többször is, kedvenc országa volt, művészetét, és a versek alapján úgy hiszem, költészetét is szerette. Találok egy verset, Giacomo Leopardi Végtelenjét, amelyet szinte változtatás nélkül gépelt át az új füzetbe. Lemásolom. Jelenjen meg most itt is.

L'INFINITO

Sempre caro mi fu quest'ermo colle,
E questa siepe, che da tanta parte
Dell'ultimo orizzonte il guardo esclude.
Ma sedendo e mirando, interminati
Spazi di là da quella, e sovrumani
Silenzi, e profondissima quiete
Io nel pensier mi fingo; ove per poco
Il cor non si spaura. E come il vento
Odo stormir tra queste piante, io quello
Infinito silenzio a questa voce
Vo comparando: e mi sovvien l'eterno,
E le morte stagioni, e la presente
E viva, e il suon di lei. Così tra questa
Immensità s'annega il pensier mio:

 E il naufragar m'è dolce in questo mare.

1905 KÖRÜL

A Nagy-Szőllősön készült fényképen Sütő József (Barkaszó, 1868. márc.12 -Budapest, 1945. február) református lelkész, Ecsedy Ida Vilma (Nagylónya, 1878. máj. 24. - Pécs, 1964.) és gyermekeik, Anna (Panni), Flóra Ida (Duci), Erzsébet (Bözsi), Ödön (Dönci), István (Pista). A középső kislánynak (Süttő Flóra Ida (Csetfalva, 1900. dec. 7. - Kecskemét, 1990. jún. 19.) második gyermeke volt Orosz László.

1966-OS DIÁKOK

A RÉGI MAGYAR IRODALMAT OLVASOM

Egy éve eltávozott apánk papírjait rendezgetve kerül kezünkbe az Együtt. A Beregszászi Magyar Királyi Állami Gimnázium Ifjúsági Lapja. Az 1942. év januári száma. A fejléc szerint I. évfolyam 4. szám, benne Orosz László: A régi magyar irodalmat olvasom. A 16  éves fiúcska új diák volt Beregszászon, a gimnáziumot még Kecskeméten kezdte, majd miután az első bécsi döntés értelmében Kárpátalja „visszatért”, szülei őt is hazaküldték a nagyszülők jobb levegőjű földjére (egy hosszú betegség után orvosi ajánlat volt a levegőváltozás).  Alighanem ez volt az első nyomtatásban megjelent irodalomtörténeti tanulmánya. VII. oszt tan. Apu írása fölött egy IV. osztályos diáktárs, Lator László verse Most is vannak csodák címmel. Lator alig múlt 14 éves, és talán neki is ez volt az első kinyomtatott verse. A diák-folyóirat következő számában Orosz László Katona Józsefről szóló önképzőköri előadása jelent meg. Kecskemétről érkezvén eleve "Katona szakértő" lehetett Beregszászon, aztán az egyetem után, már felnőttként visszatérve Kecskeméten is az lett. 

KÖNYVTÁR

Melankolikus dolog egy könyvtár fölszámolása, az alábbi fotókat egy esetleges rekonstrukcióhoz gyűjtöttük össze.